A Gombaszögi tábor első színházi előadásának értelemszerűen a Színházi Sátor biztosított helyet. Az érdeklődők Jean Genet Slúžky című drámáját tekinthették meg a pozsonyi színművészetisek előadásában. Hogy miről szólt a darab?Milyen volt a rendezés és a színészi játék minősége? Kihez szólt az író és ki az aki igazán közel érezhette magához a tematikát? Utánam olvasó és minden kérdésedre választ kapsz!

A történet egyszerű, egy gyilkosság kulisszái mögé nyerhetünk betekintést. Adott két nővér, két fiatal szolgálólány, akik folyamatosan jobb életkörülményekről álmodnak és a boldogságot a gazdagsággal és a szabadsággal azonosítják. Adott az úrnőjük, a gazdag feleség akinek mindene megvan, amire  a lányok vágynak: gazdagság, férj, gyönyörű ruhák, ennek ellenére nem boldog, hiszen pótcselekvésekbe menekül : szeretőket tart a pénzt pedig olyan mértékben pazarolja amennyire csak kedve tartja. Az egyetlen gyenge pontja a hervadó fiatalsága, amelyet lehetetlen pénzért visszaszerezni. Összegezve tehát mindenki arra vágyik, amilye éppen nincs, a lányok gazdagságra az úrnő pedig fiatalságra.

A rendezés hol erőteljes,hol pedig minimalista, amely érdekes színt kölcsönöz az előadásnak. A néző először képtelen eldönteni, hogy a sminkkel és púderrel elkendőzött szereplők milyen viszonyban is állnak egymással. Aszínészi játék mindhárom színésznő esetében erős, másodpercenkénti váltásokkal hozzák a  kétarcú karaktereket : egyszer nyugodt, szerény és visszafogott, másszor pedig hisztérikus, végzetes,  szinte az őrület határán táncolnak a jellemek.

A darabban erőteljes jelenetek vannak a nők között, a néző néha azt gondolhatja, hogy van bennük egy kis leszbikus beütés is. Ennek ellenére az előadás nem volt cselekményközpontú, ugyanis a szereplők minden egyes tette egy-egy jellemvonásukat fedte fel a közönség előtt, pontosan ezért a lélekelemző oldal sokkal teljesebb, mint a történeti sík.

Mindent egybevéve a dráma azokat a nézőket szólíthatta meg, akik szívesen keresgélnek a felszín mögött néha fel-felsejlő ok-okozati összefüggéseket, és akit kárpótolnak a lélek mélységei a kissé vontatott cselekmény ellenében.

Anna