"Sziasztok, mi vagyunk azok! Annamari és én..." Valahogy így kezdtem a bemutatkozást a színház sátorban. Ivanics Juli, miután bemutatta az érdeklődőknek a zsámbéki táborban született alkotásokat (fotók,zenék), átadta nekünk a stafétát. Az idegesség szülte gombócot a torkunkból feloldotta a kevés létszámú közönség, Juli bátorító szavai és egy korsó sör. Igazából, az egész bemutatkozás jobban hasonlított egy baráti összeröffenésre, mint egy előadásra.

A zsámbéki tábor több, mint harmincöt fiatal tehetséges, és talán kevésbé tehetséges diáknak adott otthont a nyár első hetében. A különböző csoportok mentorainak közvetlensége, és a mi nyitottságunk volt talán az ami miatt miután hazajöttünk a táborból, nem úgy gondoltunk vissza erre az egy hétre, mint egy táborra, hanem inkább, mint egy nagy családi kirándulásra, üdülésre.

A tábor "fílingje" megörökítésében szorgoskodtak  a fotóspalánták, Balogh Zoli közreműkösében.

A bemutatkozás nagyon jól sikerült, az érdeklődő táborozók bekapcsolódtak a beszélgetésbe, és ha a megérzéseim nem csalnak, jövőre sokkal de sokkal többen megyünk a táborba! :)